2017. október 30., hétfő

Őszelő 

(1)
Örökös álomvilág helyett
jó lenne egyszer valóságot álmodni
és ott rekedni.
Mámorral öntözött magvak termését
a fényes való hervasztja csak.
Meddig kergetem még magam?
korlátokat szab a bőröm
valahol a szerepek közötti csendes
magabiztosságban
talál rám szabadságom.

(2)
Homályos hajnalban keres
hazautat az irány
rozsdás sugarak mentén
ahogyan száll fel a köd,
alakom is körvonalazódik.
nem Pest,
nem is Temesvár
nem a kanyargós út;
A bőrönd vagyok.




2017. 10. 27.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése